Iskolai élet

Feléleszti a csodálatos magyar mitológiát

A különösen gazdag magyar mitológiára épül Sándor Zsuzsanna veszprémi írónő decemberben megjelenő mitikus kalandregénye. A Csodafiú szarvas: A hét garabonciás egy négy kötetből álló izgalmas könyvsorozat első darabja, amelynek illusztrálására fiataloknak szóló rajzpályázatot hirdetett a Pannon Lapok Társasága.

Hogyan jött az írás ötlete? Milyen élmények adták az alapot ahhoz, hogy a mitológiára épülő könyvet írjon?

- Nem újkeletű nálam az írás, ám eleinte csak az íróasztalfióknak készültek a hosszabb-rövidebb alkotások. Később megmutattam a családnak és a barátoknak, majd különböző antológiákban jelentek meg verseim és novelláim. A regény létrejötte nagyon régi vágyam volt, megírását azonban befolyásolták a magyar és világirodalmi jelenségek is. Nagyon régóta érdekel a magyar mitológia, ám erről sajnos nagyon keveset tudunk. Gyermekkoromban szinte minden nyarat édesapám szülőfalujában, a Cegléd és Kiskőrös között található Törtelen töltöttem a tanyán élő nagyszülőknél. Az unokatestvéreimmel hatalmas kalandokban volt részünk. Olyan tárgyak vettek körül, olyan történeteket meséltek nekem, ami ott természetesnek számított, ám később kiderült micsoda értéket kaptam általuk. Az egyetemen, ahova magyar-történelem szakra jártam, néprajzot is kellett tanulni. Az órákon hatalmas lelkesedéssel beszéltek számomra természetesnek tűnő dolgokról, történetekről, amelyekkel napi szinten találkoztam a tanyavilágban. Itt kezdődött minden. Akkor ébredtem rá micsoda kincset kaptam gyermekkoromban, s eztán tudatosan kutattam ennek a tudományos hátterét, így jutottam el a magyar mitológiához.

Sándor Zsuszanna

Sándor Zsuzsanna írónő: Az első kötet decemberben jelenik majd meg a Szülőföld Könyvkiadó és a Pannon Lapok Társasága gondozásában, ennek a címe: A hét garabonciás. Ennek különböző fejezeteinél kapnak majd helyet illusztrációként a most indult rajzpályázat legjobban sikerült alkotásai (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Miképp lett ebből az érdeklődésből mitikus kalandregény?

- A magyar mitológiáról döntően csak szakcikkek jelentek meg az elmúlt évtizedekben, ami az átlagos olvasó számára nem számít túl érdekes olvasmánynak. Én rengeteget elolvastam, s egyre inkább megfogalmazódott bennem, hogy ezt a csodálatos magyar mitológiai világot érdemes volna megmutatni valahogy az embereknek, főképp a fiatalabb korosztálynak, akikkel középiskolai tanárként egyébként napi szinten találkozom. A Gyűrűk ura vagy épp a Harry Potter-sorozat is erre a témakörre épül, azaz látszik, hogy igen komoly az érdeklődés a téma iránt. A mi mitológiánk azonban sokkal izgalmasabb. Nálunk is vannak sárkányok, boszorkányok, törpék és koboldok, ám amíg a skandináv mitológiában például a Valhalla a tökéletesség, addig nekünk világfánk van, ami sokkal összetettebb és gazdagabb annál. A téma tehát megvolt, de eleinte nem tudtam milyen formában juttassam el az olvasókhoz. Rájöttem, hogy a fiatalokhoz az út egy mitikus kalandregényen keresztül vezethet, amelynek főszereplői épp olyanok, mint ők.

Ezek szerint tinédzserek kalandjairól olvashatunk a decemberben megjelenő kötetben?

- Igen. Hét fiatal, négy fiú és három lány alkotja a csapatot, akik mindannyian 14 évesek, ez volt ugyanis a nagykorúság kezdete a régi magyar történelemben. A nyarakat ők is Törtelen töltik, s a legifjabb 14. születésnapja előtt a helyi öregek beavatják őket a nagy titokba: róluk már hétéves koruk óta tudják, hogy táltosok. Innen indul a sztori, s jönnek a kalandok.

Miként sikerült elérni, hogy a mitológiai szempontok is hitelesek legyenek, de szórakoztató kalandregény is legyen a könyv?

- Két síkon folyik a történet a regényben. Az egyik az Isten világa, s a teremtett erőké, akik irányítják a hét fiatalt a valóság síkján. Így próbáltam összefésülni a két világot, ami persze végül összeér. Kezdetben ugyan még hitetlenkednek a lányok és fiúk, de minden megváltozik, amikor megtalálják a tamgát, a nagy család jelét, amelyet a nagypapa rejtett el nekik. Innen indul a kutatás a varázseszközökért. Küldetésük során később le kell győzni az alvilági sárkányokat, meg kell szerezni a táltos paripákat, de eljutnak a világfa gyökerébe, a felvilág hét fokára majd a koronába is, hogy megismerjék a Napkirályt. A teljes történetet négy kötetre terveztem. A tetralógia címe: Csodafiú, szarvas. Az első kötet - ami decemberben jelenik majd meg a Szülőföld Könyvkiadó és a Pannon Lapok Társasága gondozásában - címe: A hét garabonciás. Ennek különböző fejezeteinél kapnak majd helyet illusztrációként a tervek szerint a most indult rajzpályázat legjobban sikerült alkotásai, sőt, a szakmai zsűri által a legjobbnak ítélt fantáziarajz lesz majd a kötet borítóján. Nagy izgalommal várom, hogy milyen alkotások érkeznek be a felhívásra.

Szabó Péter Dániel, veol.hu

Faller Elektro Villamosipari és Informatikai Munkaközösség

Bejelentkezés

Köszönjük

Hogy megosztod iskolánkat és az oldal tartalmát mással is...